Lélektől lélekig...

Túl sok most Benned a kérdés, de ugye emlékszel arra a pillanatra, miben már füledbe suttogták az Angyalok, hogy életed jobbra fordításához a kulcsot önmagadban találod. Így, az egész mostani talány megoldásához szükséges útmutató Benned már réges-régen megíródott. Rengeteg út vezethet él Téged a hőn áhított szívbéli választottad megtalálásához. Egy lépésnyire vagy az érintésétől, de Neked mégis a kételyeidet vetíti vissza az életed, immár múltbéli széles vászna, mert nem mered igazán hinni, hogy Veled megtörténhet eme „csoda”. Sőt ennél tovább megyek, nem mered hinni, hogy igenis megérdemled…

Van egy rossz hírem másképp nem fog menni, tanuld meg elfogadni, hogy Boldogság a génjeinkbe van kódolva!! Ne hagyd, hogy az Egód lázadása miatt elszalaszd azt a pillanatot, melyben a szíved a füledbe suttogja az áhított saját válaszodat. A saját jogon hozott, szabad akaratú döntésed eredményeként képes vagy az életedben mindent megváltoztatni, de ezt már oly régóta tudod, akkor mikor jön el az pillanat, miben gyakorlatba ülteted át a hatalmas tudásod ?!! 

Szeretnéd tudni, hogy ő az, ki szívednek vágya?

Ő az, ki a saját, önnön teljességed meghosszabbítása?

Ő az, kinek szíved dobbanása Benned felélesedve teszi érezhetővé szeretet igazi értelmét?

Csak maradj csendben, ott van már most is a válasz. Ne várd, hogy szeressen, légy te az első, ki a szeretettel és egy lépéssel közelebb kerül belső önmagához. Ne ígérj felelőtlenül, ne mond, hogy szeretsz ha a szívedben nincs az érzésnek biztosan nyugvó talaja, ne tégy semmit pusztán önző érdekedből… Csupán egy dologra tégy ígéretet, és azt is csak MAGADNAK, hogy:
... Saját  megvalósulásom útján hátrányosan meg nem alkuszom, a szívem hívására válaszolok, és nem mondok le az életről, továbbá hajlandó vagyok, ennek megvalósulásáért, másoknak nem tetsző döntéseket hozni...

Ha magadban, önmagadra lelsz, meglátod másban is azt az otthont, mibe megérkezve minden kétség szertefoszlik hamar, ahogy a pernye szétszóródik szélben egy fuvallat hatására. A biztonság érzése áramlik szét a tested minden kis zugába, s csak annyit tudsz mondani: „köszönöm, otthon vagyok”.  Lelked látja azt, mi a szemed számára egy megfelejthetetlen, s rejtélyes talány.

Csukott szemmel érzed a bőre illatát, érzed szíve mindenegyes dobbanását. Többezer kilométernyi  távolságból is, érzed lelke hívását, s lélegzete felfokozott ritmusát. Az együtt töltött boldog pillanatok édes ízét érzed a szádban, mi képes megédesíteni az élet minden savanyú mozzanatát. Nem számít az idő, nem számít semmi más, csak a pillanat, miben eggyé válik a két lélek, miben mézédessé válik az együttélés. Nem számít, mennyit kell várnom Rád, nem számít semmi más, csak a lelkek szőtte sokszor mások számára láthatatlan háló, mi apró kidolgozott finomsággal szövik át a mát s a jövő valóságát.

Fogadalmat tettem magamnak, miben a Boldogság alkotja a fő „kompozitot”. Nem tehetem meg, hogy felmondom eme ígéretet, mit önmagamnak tettem, csak mert mások szürke jövőképe csődöt mondott. Mindig is hittem a Lélek Szabadságában és ez a nehézségek ellenére semmit sem változott.

***

Több van Benned, mint azt hinni mernéd, fogadd el a képességed arra, ki igenis alkalmas élete felemeléséhez!! Lelkedben a végtelen, mi képes szárnyára hívni a kétkedő tömegeket, csak mert a hit minden képesség birtokába képes juttatni Téged, hogy megéri-e hinni, nem posztom helyetted eldönteni, de egyet azonban mondhatok, milliónyi tömeg is kevés, ha Te nem vagy befogadó a világra és nem vagy benne Jelen!! Ha nem látod a kiutat, s vakon cselekedsz, akkor bízd magad az ösztöneidre, mik sugallni fogják, hogy mely úton juthatsz el az önmagadnak tett ígéreted életre hívásához.

Szállnak szavaim a szélben, abban bízva, hogy Rád találva szertefoszlik minden kétely, mi lelkedet nyomva gátját lennének képesek képezni a végső megérkezésednek. Hiszem, hogy Boldogságod kulcsát már a kezedben tartod, csak félsz használni a belső szemed, mi szeretné látatni Veled a betöltött szereped a Világban. Eme Lét nemhogy, nem csekély, hanem, ami képes forradalmat írni a lelkek tömegében. 


Légy az, ki hitével vállalja, hogy sorsa a félelmeken túlmutatva képes megvalósítani, mire sokak szerint senki sem képes. Magam sem tehetem meg, hogy ezt ide eléd ne vessem, hiszen vállaltam, hogy azon szavakat fogom adni, mik képesek tömegekre hatni.

Lelked kendőzetlenül képes mutatni, hogy Ki vagy, azt nagyságot, mi nem fog kérdést hagyni mások előtt, ez azonban egy hatalmas feladat léleknek, ha nem hagyod szóhoz jutni. Akkor is egy kihívásra vállalkoztál, mikor megszülettél. Nekem nem kell ígéret arra vonatkozóan, hogy látod e. Sőt, nekem nem kell semmilyen ígéret, csak érezni szeretném, hogy Önmagad vagy!!

Hunyd be most a szemed, hogy megláthasd végre belső tiszta fényed, mi képes beragyogni minden teret. Ha most csak két szót mondhatnék Neked  útravalóként, hogy miért cselekedj ekként, akkor csak annyit mondanék, és azt is csak azért mert rendületlen hiszek benne:
...A legjobbat érdemled!!...

Lélek dobbanás...

Sokszor múlik el úgy egy pillanat, mi fájdalmas mozzanatként juttatja eszünkbe halandó mivoltunkat, kik itt a Földön sokszor ádáz körülmények között is mégis és folyton mindent túlélünk. Hiszen erőnk sokszor tudtunk nélkül, de mégis ember feletti létre emeli fel a lelkünk. Választunk egy életet s egy sorsot, de egyet valahogy mindig elfeledünk, hogy minden változik és semmi sem örök. Talán csak egy dolog… Ami viszont minden pillanatban egy csapásra mindennek új formát kölcsönöz. Ez nem más, mint a Szeretet, mi lelkek millióinak hozza el a várva-várt áldott s szebb jövőt.

Nehéz súlyokat cipelve a lélek hamar fáradságot érez. Sírva kér egy új lapot. Miért nem könnyítesz magadon drága lélek, ad át végre múltnak, minek már ideje visszavonhatatlanul múlttá kéne lennie. Mihez ragaszkodsz oly nagyon, hisz minden, mi igazán Te vagy, örökkön a szíved legmélyébe rót barázdáiban s a génjeidben hordozod.

Látom, hogy fáj, tudom, hogy érzel… a szíved mérhetetlenül sajog, de a hited által hívott jóslat pillanatai csak akkor válhatnak csodává, ha végre elfelejted ki vagy a fizikai síkodon és hajlandó leszel meglátni magasztosabb, felbecsülhetetlen önmagad. Nem az-az igazi kérdés, hogy ki voltál, hanem, hogy most ki vagy, és nem számít mit mások látnak Benned, ha közben Te magad pedig folyton gátjává válsz saját megvalósulásodnak.

Léted értelme nélküled nem válhat valóra!! Viszont szeretnéd tudni, hogy ebben a világban mi is valójában Neked is a szereped?! Ez teljesen normális, de ne azt éld, mit mások Rólad gondolni vélnek, légy végre az, ki születésekor visszavonhatatlan ígéretet tett arra, hogy a saját sorsát emeli fel, s ezen keresztül emberek ezreinek életét fogja cselekvésre ösztönözni és egy magasabb szintre emelni. Hogy nehéz ez a vállalt küldetés? Hiszen ezt már a születésedkor tudtad. A megfelelő úton járva válhat visszavonhatatlan valósággá, ez az út hosszú lesz és rögös.

Én látom ki vagy, s hová tartasz…

Látom az erőd, mely sokszor elhagy…

Látom, hogy küzdesz, de az önmagaddal vívott folytonos harc, csak Téged emészt fel, teszem hozzá feleslegesen…

Látom, hogy egy pillanat elég lenne ahhoz, hogy gyökeres változást hozz az életedbe…

Látom, hogy megfeszülsz, pedig csak el kéne engedned…

Látom, tele vagy szeretettel, de az első lépésben tanuld meg szívből szeretni önmagad…

Látom, hogy hited leapadt, de bátor vagy, mert szívedben még mindig reméled, hogy sorsod új fordulatot vesz…

Én itt vagyok…Tudom, hogy tudod, hogy nem vagy egyedül, én pedig nem eresztem el a kezed, csak ha Te kéred. Nehéz az idő múlása, mi szívedbe mar, hagyj fel végre kérlek az önmarcangolással. Sebeid gyógyulóban, csak várj türelemmel, mert elcsendesülőben van már a vihar. Vannak pillantok, melyekben magam is elnémulok, de most szeretném, ha hallanád szavaim, mik életed jobbra fordulásáról ad számot, s csak bátorítani tudlak Téged, hiszen egy jobb életre vagy hivatott!!

Az élet nem attól szép, ha az tőled tejesen függetlenül zajlik,hanem attól, ha Benned dobog…