Sok minden történt az utóbbi időben, mik még engem is elnémítottak, mik megtépázták szárnyaim. Mivel az álmaimért nem száll helyettem síkra senki, újra erőre támadok.
A változás, melyet életre hívtam átírta mára, az egész eddigi történelmem, és ezzel újraalkotta a jövőm. Határozott ellenállást, mit kaptam, próbára tette a lelkem, nem könnyítette a helyzetet az sem, ha csak hangtalanul lázadtam.
Próbára teszem magam és a teremtett kis világom, melyben talán „biztonságot” lelhettem, de felhőtlen boldogságban nem volt osztályrészem. Ezzel kívántam ezt a nem működő „valóságot” porrá zúzni, hogy felépülhessen egy merően új, melyben a boldogság kapja a kulcspozíciót!
Fájdalom nélkül nem tud végbe menni eme folyamat, miben sokszor a káosz az úr, keresd céljaidban az útmutatást és a választ.
Sokan vagytok most Ti is, kik elindultatok újra felfedezni magatokon át az „új világot”, de kétségek gyötörnek, honnan, hova s merre visz az utatok?
Megrendülsz, s azt kérded magadtól, biztos, hogy akarom én ezt??
Nem tudok kielégítő választ adni Neked erre, mert mind másként látjuk a dolgokat, de egyet viszont mondhatok, hogy jobbá, szebbé csak az válhat, ki képes vállalni és feladni azt, ami már nem működik, ami csak meddő jövőt hoz, ami fulladásra kényszerít Téged.
A változás, melyet életre hívtam átírta mára, az egész eddigi történelmem, és ezzel újraalkotta a jövőm. Határozott ellenállást, mit kaptam, próbára tette a lelkem, nem könnyítette a helyzetet az sem, ha csak hangtalanul lázadtam.
Próbára teszem magam és a teremtett kis világom, melyben talán „biztonságot” lelhettem, de felhőtlen boldogságban nem volt osztályrészem. Ezzel kívántam ezt a nem működő „valóságot” porrá zúzni, hogy felépülhessen egy merően új, melyben a boldogság kapja a kulcspozíciót!
Fájdalom nélkül nem tud végbe menni eme folyamat, miben sokszor a káosz az úr, keresd céljaidban az útmutatást és a választ.
Sokan vagytok most Ti is, kik elindultatok újra felfedezni magatokon át az „új világot”, de kétségek gyötörnek, honnan, hova s merre visz az utatok?
Megrendülsz, s azt kérded magadtól, biztos, hogy akarom én ezt??
Nem tudok kielégítő választ adni Neked erre, mert mind másként látjuk a dolgokat, de egyet viszont mondhatok, hogy jobbá, szebbé csak az válhat, ki képes vállalni és feladni azt, ami már nem működik, ami csak meddő jövőt hoz, ami fulladásra kényszerít Téged.
Tudom fájdalmas kilépni a mederből, a megszokott világból, de csak ez adhatja meg a lehetőséget arra, hogy új otthonodra rálelj. Újra látni, újra használni az izmokat, melyeket mozgási energiával mozgatsz meg, egyedi s talán ismeretlen érzésekkel töltenek majd fel, de ezzel képessé válhatsz, megint azt érezni, hogy Élsz!
„Felszabadulásod” pillanata mámorossá tesz, aztán nem leled többé azt az érzést, mit eddig megszoktál, mik hosszú éveken át elkísértek, jönnek a kételyek és a félelmek. Ekkor légy kellően bátor segítséget kérni, mert a régi rossz beidegződésektől szervezetednek is meg kell szabadulnia, bizonytalanságodban szükség lehet egy szerető kézre, mely bátorít és segít megemelni a fejed, hogy egy percre se veszítsd szem elől a célodat, melyért meghoztad a döntésedet.
A tudatalatti érezni kezdi vesztét, mert tudatos Éned felébred, és jobbá kívánja tenni az életedet, mert látja és érzi, hogy boldogságra vagy hivatott. Farkasszemet kell majd nézned, azzal a ténnyel s emberekkel, kik nem örülnek maradéktalanul a megújulásodnak. Készülj fel erre!
Még egyszer mondom, szívesen fogom a kezed, akkor is mikor könnyek fedik el a szemed, mert tudom, könnyebb lesz Neked is a dolgod, ha érzed, hogy szeretet vesz körül. A saját tapasztalatom mondatja ezt most velem.
Mikor új, légi áramlat veszi kezdetét az életedben, bontsd ki a vitorlát, ez viszi majd előbbre a hajód, s tartsd az arcod a napsütésbe, lelkedet pedig füröszd meg a Nap melegében.
Szabaddá ugye „csak” az válhat, ki felismerte, hol húzta fel feleslegesen a korlátokat, hol feszített ki értelmetlen határokat képességeiben. Ha megérzed a távol hívó szavát, felelj, így más is tudni fogja, hogy LÉTezel.
Érezd meg magadban a határtalan világot, amiben felfedezhetsz mindent, mit csak szíved s lelked kíván…
Mit is kívánhatnék Neked, drága lélek, talán azt, hogy:
…Leld meg magadban a világot, hogy otthonodra lelhess a Világban is!...
„Felszabadulásod” pillanata mámorossá tesz, aztán nem leled többé azt az érzést, mit eddig megszoktál, mik hosszú éveken át elkísértek, jönnek a kételyek és a félelmek. Ekkor légy kellően bátor segítséget kérni, mert a régi rossz beidegződésektől szervezetednek is meg kell szabadulnia, bizonytalanságodban szükség lehet egy szerető kézre, mely bátorít és segít megemelni a fejed, hogy egy percre se veszítsd szem elől a célodat, melyért meghoztad a döntésedet.
A tudatalatti érezni kezdi vesztét, mert tudatos Éned felébred, és jobbá kívánja tenni az életedet, mert látja és érzi, hogy boldogságra vagy hivatott. Farkasszemet kell majd nézned, azzal a ténnyel s emberekkel, kik nem örülnek maradéktalanul a megújulásodnak. Készülj fel erre!
Még egyszer mondom, szívesen fogom a kezed, akkor is mikor könnyek fedik el a szemed, mert tudom, könnyebb lesz Neked is a dolgod, ha érzed, hogy szeretet vesz körül. A saját tapasztalatom mondatja ezt most velem.
Mikor új, légi áramlat veszi kezdetét az életedben, bontsd ki a vitorlát, ez viszi majd előbbre a hajód, s tartsd az arcod a napsütésbe, lelkedet pedig füröszd meg a Nap melegében.
Szabaddá ugye „csak” az válhat, ki felismerte, hol húzta fel feleslegesen a korlátokat, hol feszített ki értelmetlen határokat képességeiben. Ha megérzed a távol hívó szavát, felelj, így más is tudni fogja, hogy LÉTezel.
Érezd meg magadban a határtalan világot, amiben felfedezhetsz mindent, mit csak szíved s lelked kíván…
Mit is kívánhatnék Neked, drága lélek, talán azt, hogy:
…Leld meg magadban a világot, hogy otthonodra lelhess a Világban is!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése