Már szinte teljesen megszoktam, hogy nem illetem névvel, hogy kihez, vagy, inkább kikhez szólnak az éppen leírt sorok, és most sem teszek kivételt, mert tudom, célba érnek, hol aktulaitásukat élik az itt „papírra” vetülő mondatokba ékelt gondolatok.
Látom a világot, mit magad köré építettél,
Látom azt a várat, ahol most menedékedre leltél,
Látom szemedben a könnyeket,
Látom a vérző szíved, mely a félelemtől reszketve várja a végső ítéletet…
Látnom viszont kevés, ha segíteni nem tudok, és tudnod kell, érzem, hogy mindaz mik fent olvashatók a tetteidből, szavaidból voltak lerajzolhatók.
Az ítélet helyett, következzék inkább egy kis útravaló…
A szemeddel látni kívánt felleget, a Benned talajára lelt vágyak festhetik végül fel Neked az égre. Sajnos azonban sokan elfelejtik a mindennapokban, hogy a felhők közt a szivárványnak is hagyjanak helyet, mert néha a szemnek látni kell.
Igen, részben igazad van, mikor azt gondolod, az időjárás alakulását nem tarthatod szorosan a kezedben, viszont vannak olyan lehetőségek, mik csakis attól válhatnak élővé, ha Te megragadod és élettel töltöd meg azt.
Sokan tiporják két lábbal a Földbe az önbecsüléseddel együtt az érzéseidet? Némaságoddal végül őket erősíted meg, s jogot képezel nekik arra, hogy páros lábbal lépjék át még az árnyékodat is, és erre most én mit mondjak?
Igen, ha azt hiszed nem vagy több a szél erejénél, ami csak rombolni tud, nem tudsz olyan eget festeni, amit csodaként tartanak számon a „emlékkönyvek”, ám legyen. Én inkább azonban amellett tartanék ki, hogy Te sokkal több vagy mindezeknél, mert bölcsességeddel képes vagy előnyt kovácsolni a szél erejéből és felépíteni újra mindent a puszta semmiből, hogy olyan eget vagy képes felkenni a horizontra, amit nem csodaként tartanak számon, hanem felejthetetlen legendaként.
Csukott szemmel, de annál nyitottabb szívvel, akár már holnaptól más, színesebb életet élhetsz, ezen döntés, csak rajtad áll. Vannak dolgok mikben nincs átmenet, mik azonnal újraírják az Életed, mik azonnali vérátömlesztést visznek véghez Benned. Megannyi érzelmi kis halálod színhelyén azonban az újjászületés veszi kezdetét, miben mindig ott rejlik a következő útravalóul szolgáló tanulságos lecke.
Látom a világot, mit magad köré építettél,
Látom azt a várat, ahol most menedékedre leltél,
Látom szemedben a könnyeket,
Látom a vérző szíved, mely a félelemtől reszketve várja a végső ítéletet…
Látnom viszont kevés, ha segíteni nem tudok, és tudnod kell, érzem, hogy mindaz mik fent olvashatók a tetteidből, szavaidból voltak lerajzolhatók.
Az ítélet helyett, következzék inkább egy kis útravaló…
A szemeddel látni kívánt felleget, a Benned talajára lelt vágyak festhetik végül fel Neked az égre. Sajnos azonban sokan elfelejtik a mindennapokban, hogy a felhők közt a szivárványnak is hagyjanak helyet, mert néha a szemnek látni kell.
Igen, részben igazad van, mikor azt gondolod, az időjárás alakulását nem tarthatod szorosan a kezedben, viszont vannak olyan lehetőségek, mik csakis attól válhatnak élővé, ha Te megragadod és élettel töltöd meg azt.
Sokan tiporják két lábbal a Földbe az önbecsüléseddel együtt az érzéseidet? Némaságoddal végül őket erősíted meg, s jogot képezel nekik arra, hogy páros lábbal lépjék át még az árnyékodat is, és erre most én mit mondjak?
Igen, ha azt hiszed nem vagy több a szél erejénél, ami csak rombolni tud, nem tudsz olyan eget festeni, amit csodaként tartanak számon a „emlékkönyvek”, ám legyen. Én inkább azonban amellett tartanék ki, hogy Te sokkal több vagy mindezeknél, mert bölcsességeddel képes vagy előnyt kovácsolni a szél erejéből és felépíteni újra mindent a puszta semmiből, hogy olyan eget vagy képes felkenni a horizontra, amit nem csodaként tartanak számon, hanem felejthetetlen legendaként.
Csukott szemmel, de annál nyitottabb szívvel, akár már holnaptól más, színesebb életet élhetsz, ezen döntés, csak rajtad áll. Vannak dolgok mikben nincs átmenet, mik azonnal újraírják az Életed, mik azonnali vérátömlesztést visznek véghez Benned. Megannyi érzelmi kis halálod színhelyén azonban az újjászületés veszi kezdetét, miben mindig ott rejlik a következő útravalóul szolgáló tanulságos lecke.
Nem az számít, hogy végül ki milyennek lát Téged,
Nem az számít, hogy mekkora méretű képet festesz,
Csak az számít, hogy végül mi az, ami Téged a magasba emel!
Ne máshoz mérd a nagyságod, hanem Önmagadhoz képest légy óriás, mert csak ekkor lehet a képed torzítás nélküli. Megvan Benned mindaz, ami egy monumentális remekműhöz elengedhetetlenül szükséges. Csak az érzés hiányát érzem még Belőled, ezért mondogatom folyton.
Itt az ideje, hogy újra vagy talán először, de ecsetet ragadj, de ne kérdezz meg mást milyen színeket s formákat használj, csak egyre figyelj, a hangra a szívedben, mert az vezetni fogja a kezed, és mutatni fogja Neked a hogyant.
Az alkotás tesz naggyá, mit egyszer kifestesz magadból, mindent megváltoztat, légy készen arra, hogy ezzel új irányt vesz az életed, légy készen arra, hogy egy ecsetvonással újra fested a sorsodat.
Légy a színekben is bátor, mert innen a messzi távlatokból is szeretném látni a Te hajnalod ragyogását, ami a közeledbe hív, aminek melegségében magam is megpihenhetek…
Nem az a bátor, aki vakon csatázik, a mások múlandó, földi dolgaiért, hanem az, aki önnön félelmeivel szemben vállalja, hogy megvívja végül a végső harcot, aki elmegy a legvégsőkig, de nem a glóriáért, hanem önmaga s lelke szabadságáért…
A festék adott, a vászon előtted, csak egy mozdulat, és mindent elérhetsz…!!
Nem az számít, hogy mekkora méretű képet festesz,
Csak az számít, hogy végül mi az, ami Téged a magasba emel!
Ne máshoz mérd a nagyságod, hanem Önmagadhoz képest légy óriás, mert csak ekkor lehet a képed torzítás nélküli. Megvan Benned mindaz, ami egy monumentális remekműhöz elengedhetetlenül szükséges. Csak az érzés hiányát érzem még Belőled, ezért mondogatom folyton.
Itt az ideje, hogy újra vagy talán először, de ecsetet ragadj, de ne kérdezz meg mást milyen színeket s formákat használj, csak egyre figyelj, a hangra a szívedben, mert az vezetni fogja a kezed, és mutatni fogja Neked a hogyant.
Az alkotás tesz naggyá, mit egyszer kifestesz magadból, mindent megváltoztat, légy készen arra, hogy ezzel új irányt vesz az életed, légy készen arra, hogy egy ecsetvonással újra fested a sorsodat.
Légy a színekben is bátor, mert innen a messzi távlatokból is szeretném látni a Te hajnalod ragyogását, ami a közeledbe hív, aminek melegségében magam is megpihenhetek…
Nem az a bátor, aki vakon csatázik, a mások múlandó, földi dolgaiért, hanem az, aki önnön félelmeivel szemben vállalja, hogy megvívja végül a végső harcot, aki elmegy a legvégsőkig, de nem a glóriáért, hanem önmaga s lelke szabadságáért…
A festék adott, a vászon előtted, csak egy mozdulat, és mindent elérhetsz…!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése