2010. november 23., kedd

Drága kincs az igaz barát!

Bizonytalan vagy, hogy kiben is bízhatsz igazán??
Íme pár útmutató sor, az én saját verziómban…

Én sokszor tévedtem és választottam rosszul, de mindegyikért hálás vagyok, már leírtam miért.

Mit sem szeretnék jobban, drága barátom, mint igaz ölelésre nyújtott karod melegsége az ajtódon belépve, áthassa a lelkem legbensőbb kis zugát is.

Nem lehet eléggé mondani, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos az, aki saját félelmein gondolkozás nélkül átlépve képes érted síkra szállni, és elmenni a legvégsőkig.
Mindeközben nem ígér semmit sem üresen, csak cselekszik önzetlen. Szemében kérdések helyett csak tiszta szeretet lángja ég lankadatlan.
Hogy mit jelenthet ez számodra?
Szárnyakat adhat láncok helyett, őszinteséget, üres ígérgetések, hazugságok helyett. Hazakísér egy olyan úton is, melyen előttetek még nem járt soha senki. Útközben nem kérdezi meg, hogy ezt miért teszed, csak elfogadja a Te döntésedet.

Gyertyát ad kezedbe egy doboz gyufa helyett, mert tudja, hogy a gondosan őrzött gyertya lángja erősebb és ezerszer hosszabban ég. Így lesz képes tovább jelölni számodra még vak sötétben is a járatlan utakat.
Nem ítéli meg gyengeségeidet, hanem erősíti Benned mindazokat a pozitív tulajdonságokat, melyek másoktól markánsan megkülönböztetnek.

Azonban kemény is Veled, ha ez szolgálja ott, és akkor a legfőbb javadat, érdekedet.
Ez az ember megvéd az élet számos nem kívánt mellékhatásától, de persze, élni soha nem fog tudni helyetted! Ő sem „szent”, „csak” egy ember, ki mikor Beléd néz, Téged lát, mikor felkiált, szavára odafigyelsz, sosem veszíti el Beléd vetett hitét!






Cserébe csak annyit kér, hogy Te is viszont szeresd szívedből, minden feltétel nélkül…







Ehhez a személyhez a szíved fog majd elvezetni, ezért fontos, hogy a szíveddel nézd önmagadat is. Ismerd meg belső kis világod, hogy felfedezhess valami újat és egyedit másokban is, melyek Téged még teljesebbé tehetnek…

Kétségeid vannak, hogy létezik-e ilyen ember? Nos, én már találtam, azért tudtam a fent leírtakat Nektek is megfogalmazni...:)


Barátodként tekints önmagadra is. Így leszel képes, a Te saját belső értékeddel karöltve, még több értéket bevonzani az életedbe…!!


2010. november 22., hétfő

Vedd kezedbe életed irányítását!

A most következő soraimat egy filmben (Invictus- A legyőzhetetlen) elhangzó szavak ihlették:
„Hálát adok az Istennek, hogy lelkem meg nem tört. Én felelek lelkemért. Én irányítom sorsomat!”

Rengeteg mondanivalója van eme soroknak. Én is hálás lehetek, hogy ma is képes vagyok hinni és rácsodálkozni a szépségre, jóságra az engem ért megpróbáltatások, kudarcok, fájdalmas történések ellenére is.

A kedvezőtlen események és személyek mindegyike része lett, annak az embernek, aki most vagyok, és rájuk ma már szeretettel, békével gondolok.

Minden nap egy új kihívás, ezt érzem, tapasztalom, mert még ma is sokan próbálnak lelkemre beszélni és megállítani hitetlenségükkel.
Akkor a következő üzenetemet nekik dedikálom:
...Köszönöm!...

Tetteitekkel, szavaitokkal erősítetek engem abban, hogy jó úton vagyok! Hátráltatni, gáncsolni próbáljátok haladó lépteim, de ezzel csupán magatok igazoljátok, hogy kicsik és törpék vagytok a világ igaz dolgaihoz.
Nem bánom, ha magatokat kicsinylitek és semmibe veszitek, de magamat nem hagyom!

Erős az én váram, melyben csak az igazak lelhetek menedéket és vigaszt…

Kikben erő és akarat lakozik, megváltoztatják a világ domborzatát, nem fér kétség az ő erőfeszítéseikhez, melyhez százezrek csatlakoznak majd szívből, hiszen sokunk szíve már ma is a várva-várt változások eljöveteléért dobog. A Tiéd?

Most azt kérdezed tőlem, hogy merre visz jelenlegi utad, én pedig azt kérdezem, mit szeretnél, merre vigyen?

Tudnod kell, hogy minden álmod előbb, vagy utóbb valóra válik, ezért fontos, hogy számon tartsd őket. Írd le, rögzítsd, hogy bármikor elővehesd, amikor nem tudod miért élsz, miért cselekszel.

Nem történik semmi sem hiába, de minden dolog fájhat, ami céltalan és távoli vizekre sodor Téged, messze az otthonodtól, távol a vágyaidtól.
Senki nincs, ki evezzen helyetted, ez a Te felelősséged, ne hibáztass senkit, hogy miért nem vetted irányításod alá, TE a saját életedet.



Te vagy a bölcső, melyből kiindulnak a dolgok, de vagy a kezdet, melyből a dolgok felemelkednek, kérdésed van, hogy miért pont Te és nem más?
Én erre csak azt mondom, miért ne?

Vezethető vagy, ha tudod miért élsz, szerethető vagy bármit is tégy, de senki sem fog helyetted élni és helyetted szeretni!

Nincs Benned egyensúly, mert most is másban keresed, így persze hogy nem leled. Mindig kívülről akarod nézni, ami pedig belülről nézve a legszebb, így persze hogy nem láthatod. Mindig mással akarod elmondatni ki is vagy, mert félsz a tükörben meglátni önmagad, így persze, hogy lemaradsz a saját válaszodról.

Légy az életben mindig bátor, mert jutalmat a boldog élethez, csak az kap ki, hiszi, cselekszi, megéli miről mások csak ódákat zengenek!

Nekem célom az, hogy napról-napra még teljesebbé, tudatosabbá, harmonikusabbá váljak, mert számomra ez az öröm, nem számít, hogy néha pofon vernek érte, mert hiszem és vallom, hogy ettől csak erősödöm.

Felvállaltam, hogy egy kivételes naptól kezdve az életem hajóját már én irányítom! Nem számít, hogy néha zátonyra vetődök, mert ez mindig arra sarkall, figyelmeztet, hogy változtatnom kell stratégiámon, útvonalamon. Nem félek megtenni, hiszen hol lehetnék nagyobb biztonságban, mint abban a hitben, hogy egyszer valóra válnak a szeretetben dédelgetett álmaim.

Minden nehézséget és kudarcot vállalok annak fejében, hogy egy újabb lelket átvezethetek a hídon, melyen soha nem fogom azt kérdezni Tőled, miért akarsz boldog lenni? A döntés mindig a Tiéd lesz és nem másé, ezt Te mikortól vállalod?

Ugye jól tudom?

…Szeretni és szeretve lenni, ez minden vágyad…

2010. november 15., hétfő

Már nem kell egyedül járnod utadon!

Minden leírt érzés és gondolat hozzátok száll kedves olvasók, Ti vagytok, kik mindezt életre hívjátok, köszönöm ezt Nektek újra és újra…

Már volt egy hasonló kezdetű bejegyzésem, de ez most más lesz…

Mikor szemembe nézel megannyi kérdés cikázik a fejedben, ezek közül a következők a legjellemzőbbek:
Ki vagy, mit akarsz tőlem? Miért állsz itt velem szemben éppen most? Miről beszélsz, mert nem értem! …Látom és érzem…és ezt még mindig nem hiszed el nekem…:)

A rengeteg embernek, kik Téged valaha is bántottak, bocsáss meg, ha eddig még esetleg nem tetted volna meg.
Ha kell ebben is segítek Neked… Bekötözöm vérző sebeid és nem kérek cserébe semmit, csakhogy láthassam álarc nélküli valódi Éned.

Tudom nehéz élni azt, amikről sokszor írok, de többek közt azért is vagyok, hogy megmutassam Neked a leplezetlen valóságot.

A bőrömön még most érzem bizalmatlanságod és bizonytalanságod. Én azonban pont ezért nem tágítok…

Most is teljes nyugalommal nyújtom feléd mindkét kezem és türelemmel állok, hogy önszántadból fogjad meg. Várom, hogy bizalmad az irányomban szárnyakat kapjon, nem akarlak sürgetni, de az idő mégis oly gyorsan telik.




Nem tudok annál többet segíteni Neked, minthogy határt nem ismerő szeretetemmel árasztalak el Téged.
Bár figyelmem egyre jobban oszlik, de a bennem lévő átadásra váró szeretet nőttön-nő, mert egyre többen osztoztok rajta.Ezzel Ti is erősítetek engem.
Érzem ebben is a felelősségem, de minden ellenére én ezt határozottan vállalom.

Az érted tett minden mozdulat és gondolat megtérül sokszorosan, azon a napon, mikor teljes személyiségedet átragyogni látom a falakon…
Ekkor áthatja életed minden pillanatát az öröm, és sokan leszünk kik Veled együtt örvendünk ebben az élményedben is.

Meg kell értened, hogy ez nem fog egyik napról a másikra menni, de minden nap lehetsz egy lépéssel közelebb az igazság forrásához. Ehhez a forráshoz sokan zarándokolnak majd el, és ők meg fogják osztani Veled „mindenüket”, mert hinni fogják, amit én már ma is hiszek: közénk tartozol…


Értem, értem, nem bízol most még bennem sem igazán, nem baj, én ezt tudomásul veszem, de a változáson már most intenzíven dolgozom, érted, miattad, neked…
Nő vagyok, aki gyűjti az igazgyöngyöket, csak tudd…Téged is ritka kincsnek tartalak…!

Ma még csak egy sötét szoba közepén állunk, de az én szememben így is könny gyűlik össze, mert én már most is látom a mindent átható tiszta fényed.

Te, ki még életed nem tudatosan éled, de már a változás szelét bőrödön egyre intenzívebben érzed, jó úton haladsz. A változás csírája táptalajára lelt Benned. Tudom, hogy most még félsz megmutatni magad és a tudásodat és érzéseidet mert az út, amin elkezdtél járni ismeretlen számodra, ez sem baj…

Ha megengeded ezen utadon is szívesen elkísérlek, szívesen sétálok melletted és útba igazítalak, ha kell. Támogatlak mindenben, amiben csak tudlak, hogy végre felfedezhesd, hogy szívből és igazán élni csak eddigi félelmeid nélkül leszel képes…

Már nem kell egyedül járnod utadon…!

2010. november 12., péntek

Zene füleimnek, erő a lelkemnek:)!

Mivel nagyon fontos szerepe van a zenének is az életünkben, most kicsit zenei hullámokra eveznék egy pillanatra...

Napjainkban rengeteg meditációs és egyéb lelket gyönyörködtető dal kerül CD formájában a boltok polcaira, persze a sok egyében kívül. Minden harmóniát "sugárzó" zenének helye, ideje van, mert képesek kibillenti kicsit a rutinból és felszabadít a mindennapi rohanás alól.

Tedd most Te is ezt...

Szeretnék egyet a sok közül megosztani Veletek!

Amennyiben teheted tedd félre kicsit a papírköteget, ami most elötted hever, "kapcsold ki" a főnöködet:) és a körülményeket hagyd, hogy ezzel a zenével lehívott energia képes legyen zavartalanul átáramolni rajtad.

Érezd a szabadság érintését a lelkedben, az erőt a mozdulataidban...

Ezzel az előző bejegyzésemet kívánom erősíteni Benned, ha netán kétségeid lennének...



A mindennapos küzdelmeinkben sokszor mi is "Gladiátorok" vagyunk, csak hajlamosak vagyunk elfeledkezni erről, ezért érezd most azt meg, hogy bármit képes vagy megvalósítani!


Nah, remélem most már Te is érzed, amit én, tiszta libabőr...:)!

2010. november 10., szerda

Erős vagy és Bátor!

Telnek múlnak a napok és én egyre lázasabb vagyok, mikor leülök írni, de nem vagyok könnyű helyzetben, mert annyi minden történik velem, hogy néha nehéz csokorra fűzni, mit is érzek… azért mégis, tegyünk ezzel egy próbát…
Mindig szólnak valakihez soraim, tudom kiknek ezek szükséges gondolatok tudni, érezni, olvasni és élni fogják…
…Nem azon múlik életünk alakulása, hogy hogyan szólnak hozzánk az emberek és a körülmények, hanem azon, MI hogyan szólítjuk meg és hívjuk életre a körülöttünk szunnyadó lelkeket!
Sokszor szavakat várunk az emberektől, mély igaz érzések helyett, tetteket várunk igaz cselekedetek helyett.
Mindent másoktól várunk, anélkül hogy tudnánk, mire van szükségünk igazán és anélkül, hogy tudnánk már ma is egészek vagyunk és teljesek.
Nehéz meglátni, mi szemünk előtt áll, mert a messzi távlatokba révedünk ahelyett, hogy a jelenben élnénk meg minden szembejövő lehetőségünk.
Félelmeink viharaiban rengetegszer alábukunk, mert folyton valakibe kapaszkodunk, pedig nem a másban lévő szikla a mi alapunk, hanem a bennünk lévő néha láthatatlan hegyorom, melyre megannyiszor felkapaszkodhatunk.


Kérdéseim persze nekem is akadnak bőven, de szüntelen bízom…

Néha én sem tudom, hogyan mondjam el Neked mit is érzek, itt mélyen legbelül, de folyton keresek és folyton találok:)…





Számtalan pillanatban érzem a tekintetedben azt a félelmet, mely visszatart Téged abban, hogy előhívd a Benned lévő legtisztább érzéseket.
Tudom szíved több sebből vérzik, ezért félsz hinni és remélni!
Igazad van, én sem lehetek számodra gyógymód, mert ez a Te saját kiváltságod.
Én csupán ajtót nyithatok Neked, mielőtt újra betörnéd a fejed. Kezed a kilincsre helyezem, hogy Te magad érezhesd, a saját mozdulatodban az erőt mely gyökeresen átírja eddigi életed.
Létezéseddel Te is új lehetőséget mutatsz nekem, jelölöd számomra is a feléd vezető utat. Szeretek másokat is megismerni, új kincseket felfedezni. Köszönöm ha megtisztelsz azzal, hogy megosztod velem is a feléd irányuló, kanyargó vadregényes felfedezőutat. 
Tudom, hogy várod visszajelzésem, megerősítésem, akkor most íme…
Hiszem, hogy képes vagy több lenni a mozdulatlan ürességnél, mások tétlenségénél. Viszont az igazat szólva, sajnálom, hogy most még rejtekedbe bújva fosztasz meg másokat fényedtől és tiszta önzetlen szeretetedtől…
Tudom hosszú és kemény ez az út, de már sokan vagyunk kik jártunk rajta, mégis itt vagyunk. Igen, néha fáj, de mégis hiszek és mégis remélek. Téged sem tudlak másra bíztatni, mert ekkor tudsz igazán a szívedből élni…
Legyen ma annak a napja, hogy mosolyogsz a kihívásaidra!
Tedd fel nekem a kérdéseidet, hogy megmutathassam Neked is azt a „földöntúli” világot, mely határok nélkül Ma is létezik mindnyájunk belső érintetlen igaz szentéjében…
…Hiszem, hogy Erős vagy és Bátor!...

2010. november 3., szerda

Különleges vagy!

Mikor a napi küzdelmek feledtetik Veled, hogy ki is vagy és mit is bírsz igazán, vedd kezedbe eme sorokat, hogy tudd nincsen leküzdhetetlen akadály!








…Különleges vagy!…







 
Mikor néha szomorúságot hallok hangodban, szívem hevesebben dobban, oda tolom fejedhez a vállam, mielőtt az bánatában a falhoz koppan.


Kérlek érts meg, nem sajnálhatlak abban a pillanatodban, nem erősíthetem benned, hogy az élet egy pokol. Én azért vagyok melletted, hogy ott és akkor nézhesd az én szememmel a fényesebbik világot, nekem kell akkor mindent másképp látnom, ahogy most is látom!

Észnél kell lennem, mert a Te szabad akaratodat is mindig tiszteletben kell tartanom, de nem hagyom, hogy azt az embert bántsd, kinek szépségét én a könnyek közt is tisztán látom…  

Lehetsz a fájdalom és a bánat totális mélységében, de sosem lehetsz elveszett igaz barátaid ölelésében. Azért vagyunk, hogy rendületlen hitünkkel túllendítsünk holtpontodon…

Tudod mit…?

Inkább nevetésre, kacagásra „kényszerítelek”, mert az mindig segít keresztülmenni földi fájdalmainkon. Lehet, hogy haragszol majd érte, de nem baj, mert ha mosolyogni látlak, már megérte részemről ezt az áldozatot.

Erő mely Benned lakozik képes lehívni az eget földre, ebben a kérdésben nem alkudozom!

Örülök, ha ezek a sorok legalább egy kicsit képesek úrrá lenni fájdalmadon.
Nincs hatalmam és befolyásom az életed felett, ha lehetne se tenném, mert egy Isteni remekművet megváltoztatni a „legnagyobb” földi vétek…

Hiszek a csodákban, ezért vagyok itt. Szeretnék Neked is adni, amit csak lehet és megengedsz, ha Te nem hiszel, akkor majd fogsz…:-)  

Halld meg szavam, mit égbe kiálltok, ha szükséges: szép család a miénk és még van benne hely bőven…:)!

Veronica A. Shoffstall szavaival zárom ezen bejegyzésem:
“Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között.
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal,
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó,
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével,

És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.

Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.
Műveled hát saját kertecskédet, magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod, hogy virágot hozzon neked.
És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz…
Hogy valóban erős vagy.
És valóban értékes.”