Minden leírt érzés és gondolat hozzátok száll kedves olvasók, Ti vagytok, kik mindezt életre hívjátok, köszönöm ezt Nektek újra és újra…
Már volt egy hasonló kezdetű bejegyzésem, de ez most más lesz…
Mikor szemembe nézel megannyi kérdés cikázik a fejedben, ezek közül a következők a legjellemzőbbek:
Ki vagy, mit akarsz tőlem? Miért állsz itt velem szemben éppen most? Miről beszélsz, mert nem értem! …Látom és érzem…és ezt még mindig nem hiszed el nekem…:)
A rengeteg embernek, kik Téged valaha is bántottak, bocsáss meg, ha eddig még esetleg nem tetted volna meg.
Ha kell ebben is segítek Neked… Bekötözöm vérző sebeid és nem kérek cserébe semmit, csakhogy láthassam álarc nélküli valódi Éned.
Tudom nehéz élni azt, amikről sokszor írok, de többek közt azért is vagyok, hogy megmutassam Neked a leplezetlen valóságot.
A bőrömön még most érzem bizalmatlanságod és bizonytalanságod. Én azonban pont ezért nem tágítok…
Most is teljes nyugalommal nyújtom feléd mindkét kezem és türelemmel állok, hogy önszántadból fogjad meg. Várom, hogy bizalmad az irányomban szárnyakat kapjon, nem akarlak sürgetni, de az idő mégis oly gyorsan telik.
Már volt egy hasonló kezdetű bejegyzésem, de ez most más lesz…
Mikor szemembe nézel megannyi kérdés cikázik a fejedben, ezek közül a következők a legjellemzőbbek:
Ki vagy, mit akarsz tőlem? Miért állsz itt velem szemben éppen most? Miről beszélsz, mert nem értem! …Látom és érzem…és ezt még mindig nem hiszed el nekem…:)
A rengeteg embernek, kik Téged valaha is bántottak, bocsáss meg, ha eddig még esetleg nem tetted volna meg.
Ha kell ebben is segítek Neked… Bekötözöm vérző sebeid és nem kérek cserébe semmit, csakhogy láthassam álarc nélküli valódi Éned.
Tudom nehéz élni azt, amikről sokszor írok, de többek közt azért is vagyok, hogy megmutassam Neked a leplezetlen valóságot.
A bőrömön még most érzem bizalmatlanságod és bizonytalanságod. Én azonban pont ezért nem tágítok…
Most is teljes nyugalommal nyújtom feléd mindkét kezem és türelemmel állok, hogy önszántadból fogjad meg. Várom, hogy bizalmad az irányomban szárnyakat kapjon, nem akarlak sürgetni, de az idő mégis oly gyorsan telik.
Nem tudok annál többet segíteni Neked, minthogy határt nem ismerő szeretetemmel árasztalak el Téged.
Bár figyelmem egyre jobban oszlik, de a bennem lévő átadásra váró szeretet nőttön-nő, mert egyre többen osztoztok rajta.Ezzel Ti is erősítetek engem.
Érzem ebben is a felelősségem, de minden ellenére én ezt határozottan vállalom.
Az érted tett minden mozdulat és gondolat megtérül sokszorosan, azon a napon, mikor teljes személyiségedet átragyogni látom a falakon…
Ekkor áthatja életed minden pillanatát az öröm, és sokan leszünk kik Veled együtt örvendünk ebben az élményedben is.
Meg kell értened, hogy ez nem fog egyik napról a másikra menni, de minden nap lehetsz egy lépéssel közelebb az igazság forrásához. Ehhez a forráshoz sokan zarándokolnak majd el, és ők meg fogják osztani Veled „mindenüket”, mert hinni fogják, amit én már ma is hiszek: közénk tartozol…
Értem, értem, nem bízol most még bennem sem igazán, nem baj, én ezt tudomásul veszem, de a változáson már most intenzíven dolgozom, érted, miattad, neked…
Nő vagyok, aki gyűjti az igazgyöngyöket, csak tudd…Téged is ritka kincsnek tartalak…!
Ma még csak egy sötét szoba közepén állunk, de az én szememben így is könny gyűlik össze, mert én már most is látom a mindent átható tiszta fényed.
Te, ki még életed nem tudatosan éled, de már a változás szelét bőrödön egyre intenzívebben érzed, jó úton haladsz. A változás csírája táptalajára lelt Benned. Tudom, hogy most még félsz megmutatni magad és a tudásodat és érzéseidet mert az út, amin elkezdtél járni ismeretlen számodra, ez sem baj…
Ha megengeded ezen utadon is szívesen elkísérlek, szívesen sétálok melletted és útba igazítalak, ha kell. Támogatlak mindenben, amiben csak tudlak, hogy végre felfedezhesd, hogy szívből és igazán élni csak eddigi félelmeid nélkül leszel képes…
Már nem kell egyedül járnod utadon…!
Bár figyelmem egyre jobban oszlik, de a bennem lévő átadásra váró szeretet nőttön-nő, mert egyre többen osztoztok rajta.Ezzel Ti is erősítetek engem.
Érzem ebben is a felelősségem, de minden ellenére én ezt határozottan vállalom.
Az érted tett minden mozdulat és gondolat megtérül sokszorosan, azon a napon, mikor teljes személyiségedet átragyogni látom a falakon…
Ekkor áthatja életed minden pillanatát az öröm, és sokan leszünk kik Veled együtt örvendünk ebben az élményedben is.
Meg kell értened, hogy ez nem fog egyik napról a másikra menni, de minden nap lehetsz egy lépéssel közelebb az igazság forrásához. Ehhez a forráshoz sokan zarándokolnak majd el, és ők meg fogják osztani Veled „mindenüket”, mert hinni fogják, amit én már ma is hiszek: közénk tartozol…
Értem, értem, nem bízol most még bennem sem igazán, nem baj, én ezt tudomásul veszem, de a változáson már most intenzíven dolgozom, érted, miattad, neked…
Nő vagyok, aki gyűjti az igazgyöngyöket, csak tudd…Téged is ritka kincsnek tartalak…!
Ma még csak egy sötét szoba közepén állunk, de az én szememben így is könny gyűlik össze, mert én már most is látom a mindent átható tiszta fényed.
Te, ki még életed nem tudatosan éled, de már a változás szelét bőrödön egyre intenzívebben érzed, jó úton haladsz. A változás csírája táptalajára lelt Benned. Tudom, hogy most még félsz megmutatni magad és a tudásodat és érzéseidet mert az út, amin elkezdtél járni ismeretlen számodra, ez sem baj…
Ha megengeded ezen utadon is szívesen elkísérlek, szívesen sétálok melletted és útba igazítalak, ha kell. Támogatlak mindenben, amiben csak tudlak, hogy végre felfedezhesd, hogy szívből és igazán élni csak eddigi félelmeid nélkül leszel képes…
Már nem kell egyedül járnod utadon…!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése