Egy új év kezdetén, egy „új világ” hajnalán nálunk a lehetőség, hogy az üres lapokat milyen történelemmé írjuk át.
Azt, hogy eddig mindig csak utólag olvastad a híreket a világról melyben élsz, ahelyett, hogy belülről élnéd meg, ez csupán a Te döntésed volt, senki nem hibáztatható, rajtad kívül…Tudom, hogy fáj, amit most írok, de már tapasztalhattad, hogy mivel szeretlek még, jóindulatból sem hazudozom…
Azonban megértem én azt is, ha a háttérbe húzódsz és várod, hogy elüljön a vihar és kivársz, mit is sodor eléd a jövő, de van egy rossz hírem, hogy mindeközben eltelik álmaid felett is az idő…!
Nem az baj, hogy ma még szerények az álmaid, hanem ha már azt is elfelejtetted, hogy gyerekként még Neked is voltak és nem is kicsik…
A folytonos biztonság iránti vágyaid elszigetelnek a lehetőségeidtől, mert nem engednek érzékelni, nem engednek közel az eszközeidhez, melyek képessé tesznek valóra váltani mindent, mi számodra az életet jelenti.
A víziódat most mások álmai mögé helyezed, mert úgy gondolod, hogy úgy lehetsz hasznára a világnak, ha hangtalan, fénytelen, fakó kincs vagy és az is maradsz, ehhez senkinek nincs joga, mert akkor velem gyűlik meg a baja…:)!
Én rengeteg célt tűztem ki magam elé az elkövetkező évre és évtizedekre. Lehet, hogy sokan próbálnak majd lelkemre beszélni, de most itt megfogadom: nem hagyom, hogy a hitetlenek diadalmat arassanak céljaim felett…!
Telnek a napok, jönnek- mennek az arcok egy valami nem változik, hogy nagy dolgokat vállaltam fel, sokan hallatják hangjukat, hogy milyen kevés vagyok ehhez a küldetéshez, hogy milyen kevés vagyok a változásokhoz. Én ezen csak mosolygok, mi mást tehetnék, nem neki kell hinni, hanem nekem, nem neki kell vállalni a felelősséget, mert azt én vállalom, inkább legyen csak néző és kritikus, mint hitetlen „hívő”…
Mikor szerepel az újévi fogadalmakban, hogy: „magam irányítom sorsomat!”? Pedig a hajó előállt…Horgonyt fel!...Irány a nyílt óceán!...
Azt, hogy eddig mindig csak utólag olvastad a híreket a világról melyben élsz, ahelyett, hogy belülről élnéd meg, ez csupán a Te döntésed volt, senki nem hibáztatható, rajtad kívül…Tudom, hogy fáj, amit most írok, de már tapasztalhattad, hogy mivel szeretlek még, jóindulatból sem hazudozom…
Azonban megértem én azt is, ha a háttérbe húzódsz és várod, hogy elüljön a vihar és kivársz, mit is sodor eléd a jövő, de van egy rossz hírem, hogy mindeközben eltelik álmaid felett is az idő…!
Nem az baj, hogy ma még szerények az álmaid, hanem ha már azt is elfelejtetted, hogy gyerekként még Neked is voltak és nem is kicsik…
A folytonos biztonság iránti vágyaid elszigetelnek a lehetőségeidtől, mert nem engednek érzékelni, nem engednek közel az eszközeidhez, melyek képessé tesznek valóra váltani mindent, mi számodra az életet jelenti.
A víziódat most mások álmai mögé helyezed, mert úgy gondolod, hogy úgy lehetsz hasznára a világnak, ha hangtalan, fénytelen, fakó kincs vagy és az is maradsz, ehhez senkinek nincs joga, mert akkor velem gyűlik meg a baja…:)!
Én rengeteg célt tűztem ki magam elé az elkövetkező évre és évtizedekre. Lehet, hogy sokan próbálnak majd lelkemre beszélni, de most itt megfogadom: nem hagyom, hogy a hitetlenek diadalmat arassanak céljaim felett…!
Telnek a napok, jönnek- mennek az arcok egy valami nem változik, hogy nagy dolgokat vállaltam fel, sokan hallatják hangjukat, hogy milyen kevés vagyok ehhez a küldetéshez, hogy milyen kevés vagyok a változásokhoz. Én ezen csak mosolygok, mi mást tehetnék, nem neki kell hinni, hanem nekem, nem neki kell vállalni a felelősséget, mert azt én vállalom, inkább legyen csak néző és kritikus, mint hitetlen „hívő”…
Mikor szerepel az újévi fogadalmakban, hogy: „magam irányítom sorsomat!”? Pedig a hajó előállt…Horgonyt fel!...Irány a nyílt óceán!...
Hány kifogást keresel még a mulasztásaidra, hány okot keresel még, hogy nyugtasd magad: „ez volt a legtöbb, amit tehettél”?
Elég volt…!
Most van itt a pillanat, hogy végre cselekedjél, elég a nyafogásból, elég a folytonos kritizálásból! Erőm nem abban mutatkozik meg, hogy ellenáll a folytonos hullámzásodnak, hanem, hogy szilárdan hiszi, nem felejtettél még el való életet élni!
Nem akarod megfogni a kezem, mert mit szólnak hozzá az emberek, a politika, a társadalom…na és…kit érdekel…? A navigátor alakítja, irányítja életed, vagy a Te saját szíved? Fontos, hogy tudd, mert az egyik csupán látszat és illúzió, hogy a legjobbat akarja Neked, de a szíved, mindig haza fog beszélni, merne mást tenni…:)?
Tedd jobbá a világot, de ha nem tudsz változtatni a világon, tedd jobbá a belső világod, melynek tükörképe előbb-utóbb leképződik majd a valóságban, nah, ezért kellenek az álmok!
Ma még kevesen vannak, kik velem szeretnék vállalni a lehetetlent, kevesen vannak, kik hinni merik minden pesszimista jóslat ellenére, hogy célba érünk, pedig hangunkat már most messzi távolban is hallják és fogják is, mert olyan dallam hagyja el torkunkat, melyet nem akadályozzák némi hegyvonulatok népes tábora. Fontos, hogy ne legyen azokban sem semmi kétség, kikben a távolság érzése jelenthetné az akadályt!
Nincsen szabály az életre, mert mind máshonnan érkezünk, de sokan mégis ugyan oda jutunk el, pedig nincs biztos receptünk…
Mind tesszük a dolgunkat, nem kérdezzük, hogy érdemes-e, csak haladunk egy olyan úton, mely nem lehet akadálymentes, de lehetőséget ad, a boldogságra, a teljes életre…
Nézz az égre, mert mindig fogsz ott találni egy csillagot, mely érted is ragyog, mely Neked is jelöli az utat, mely segítséget nyújt a megfelelő tájékozódásban…
Szeretnék én is iránytű lenni, hogy hogyan juthatsz el álmaidhoz, de csak akkor, ha elfogadod, hogy utunk a boldogság felé: közös…!
Nem tudok helyetted álmodni, csak egy dolgot tudok, kellenek ahhoz, hogy értelme legyen mindennek, melyet verejtékünkkel az életünk során létrehozunk.
Elindulni mindig nehéz, de most itt egy új kezdet lehetősége, miért ne vegyük, most ezt ismét és újra egy jó jelnek?
Engem is néha „őrültnek” néznek, hisz néha ez az érzés kell ahhoz, hogy jó úton vagy:)! Az is lehet, hogy magányosnak érzed majd magad, mert ezen az úton csak kevesen akarnak elindulni, hisz nem is sejtik, hogy mennyivel tisztább itt a levegő, de mi is itt vagyunk, én pedig szívesen referálok Neked. Ne legyenek kétségeid, hogy érdemes-e!
A múltnak múlttá kell válnia, a jelennek kell hidat képeznie a jövőbe, nem lehet úgy, hogy Te ne változz meg a gyökereidben!
Tápláld lelked az életből, meríts erőt a győztes csatákból, kanalazz elismerést az elért eredményekből, mutasd meg ki vagy, ne szégyelld, hogy változtatni akarsz, hogy kiteljesíted magad, és ezzel megváltoztatod sorsodat!
Érezd, hogy új életet kezdhetsz, hogy újjászülethetsz, és tedd ezt magadért és a saját álmaidért!
Légy üdvözölve 2011…:)
Elég volt…!
Most van itt a pillanat, hogy végre cselekedjél, elég a nyafogásból, elég a folytonos kritizálásból! Erőm nem abban mutatkozik meg, hogy ellenáll a folytonos hullámzásodnak, hanem, hogy szilárdan hiszi, nem felejtettél még el való életet élni!
Nem akarod megfogni a kezem, mert mit szólnak hozzá az emberek, a politika, a társadalom…na és…kit érdekel…? A navigátor alakítja, irányítja életed, vagy a Te saját szíved? Fontos, hogy tudd, mert az egyik csupán látszat és illúzió, hogy a legjobbat akarja Neked, de a szíved, mindig haza fog beszélni, merne mást tenni…:)?
Tedd jobbá a világot, de ha nem tudsz változtatni a világon, tedd jobbá a belső világod, melynek tükörképe előbb-utóbb leképződik majd a valóságban, nah, ezért kellenek az álmok!
Ma még kevesen vannak, kik velem szeretnék vállalni a lehetetlent, kevesen vannak, kik hinni merik minden pesszimista jóslat ellenére, hogy célba érünk, pedig hangunkat már most messzi távolban is hallják és fogják is, mert olyan dallam hagyja el torkunkat, melyet nem akadályozzák némi hegyvonulatok népes tábora. Fontos, hogy ne legyen azokban sem semmi kétség, kikben a távolság érzése jelenthetné az akadályt!
Nincsen szabály az életre, mert mind máshonnan érkezünk, de sokan mégis ugyan oda jutunk el, pedig nincs biztos receptünk…
Mind tesszük a dolgunkat, nem kérdezzük, hogy érdemes-e, csak haladunk egy olyan úton, mely nem lehet akadálymentes, de lehetőséget ad, a boldogságra, a teljes életre…
Nézz az égre, mert mindig fogsz ott találni egy csillagot, mely érted is ragyog, mely Neked is jelöli az utat, mely segítséget nyújt a megfelelő tájékozódásban…
Szeretnék én is iránytű lenni, hogy hogyan juthatsz el álmaidhoz, de csak akkor, ha elfogadod, hogy utunk a boldogság felé: közös…!
Nem tudok helyetted álmodni, csak egy dolgot tudok, kellenek ahhoz, hogy értelme legyen mindennek, melyet verejtékünkkel az életünk során létrehozunk.
Elindulni mindig nehéz, de most itt egy új kezdet lehetősége, miért ne vegyük, most ezt ismét és újra egy jó jelnek?
Engem is néha „őrültnek” néznek, hisz néha ez az érzés kell ahhoz, hogy jó úton vagy:)! Az is lehet, hogy magányosnak érzed majd magad, mert ezen az úton csak kevesen akarnak elindulni, hisz nem is sejtik, hogy mennyivel tisztább itt a levegő, de mi is itt vagyunk, én pedig szívesen referálok Neked. Ne legyenek kétségeid, hogy érdemes-e!
A múltnak múlttá kell válnia, a jelennek kell hidat képeznie a jövőbe, nem lehet úgy, hogy Te ne változz meg a gyökereidben!
Tápláld lelked az életből, meríts erőt a győztes csatákból, kanalazz elismerést az elért eredményekből, mutasd meg ki vagy, ne szégyelld, hogy változtatni akarsz, hogy kiteljesíted magad, és ezzel megváltoztatod sorsodat!
Érezd, hogy új életet kezdhetsz, hogy újjászülethetsz, és tedd ezt magadért és a saját álmaidért!
Légy üdvözölve 2011…:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése