A gondolatok papírra vetése nem olyan „friss” kezdeményezés a számomra, így a most következő sorokkal, páran már régen találkozhattak. Ezért Tőlük, most ezúton elnézést kérek, de bízom abban, hogy ők is egyetértenek, a sorok újbóli kézbevételével.
Most ismét igyekszem hozzájárulni a dolgok megfelelő áramlásához!
Ez egyfajta szemlélet, vagy esetleg inkább egy recept a szeretetről, mely az én szakácskönyvemben a következőképpen olvasható:
A szeretet érzése nem ismer sem lehetetleneket, sem határokat, sem feltételeket. Amely érzésben szárnyaid láthatóvá válnak, fényesség lengi be testedet. A szívbéli mosoly arcodon csupán csak a környezetedet rázza meg, de alapjaiban. A fényességedet még mások szürke hitetlensége sem töri, törheti meg. A lelked dallama leírt hangjegyek nélkül is messzi távolba szállnak, hogy azok is meghallhassák boldogságod zenéjét, kik örök kétellyel fogadják ezen érzés puszta létezését is. A szeretet illata issza be magát a körülötted lévő tárgyakba. Az erő sugárzik minden mozdulatodból. A melegség érzése bárhova, bármikor elkísér, legyen bármilyen mogorva és sötét is az idő.
Mennyire ismerősek eme szavak íze és zamata a számodra? Türelem…és lásd megleled, kinek, vagy kiknek kapcsán ezen érzések felfedezheted.
Most ismét igyekszem hozzájárulni a dolgok megfelelő áramlásához!
Ez egyfajta szemlélet, vagy esetleg inkább egy recept a szeretetről, mely az én szakácskönyvemben a következőképpen olvasható:
A szeretet érzése nem ismer sem lehetetleneket, sem határokat, sem feltételeket. Amely érzésben szárnyaid láthatóvá válnak, fényesség lengi be testedet. A szívbéli mosoly arcodon csupán csak a környezetedet rázza meg, de alapjaiban. A fényességedet még mások szürke hitetlensége sem töri, törheti meg. A lelked dallama leírt hangjegyek nélkül is messzi távolba szállnak, hogy azok is meghallhassák boldogságod zenéjét, kik örök kétellyel fogadják ezen érzés puszta létezését is. A szeretet illata issza be magát a körülötted lévő tárgyakba. Az erő sugárzik minden mozdulatodból. A melegség érzése bárhova, bármikor elkísér, legyen bármilyen mogorva és sötét is az idő.
Mennyire ismerősek eme szavak íze és zamata a számodra? Türelem…és lásd megleled, kinek, vagy kiknek kapcsán ezen érzések felfedezheted.
Gondolom, nem veszi tőlem ezt rossz néven senki, hogyha minden nő társamat egyedi virágnak és különlegességnek tekintem. Én abban hiszek, hogy a nőknek nem férfias erővel kell életüket megvédeni, mert sokkal több van egy női mozdulatban, mint puszta erő és tárgyilagosság. A női szépséget, az egyedi megismételhetetlenséget én a következőképpen képzelem el:
Ha kell vakmerő leszek a világ dolgaiban, mert nem lehet az a részem, melyet fel nem fedezetem, amit meg nem „hódítottam”.
Semmilyen birtok nem kell nekem, csak a puszta tudat és érzés, hogy életemet szabadon, az égen szállva élhetem.
Nincs szükségem olyan emberre, ki gúzsba kötve várja el tőlem, hogy legyek önmagam!
Önámítás lenne minden olyan nap, melyet azzal töltenék, hogy mások kényének, kedvének megfeleljek, nahh azt már nem…:)
Ezért ne próbáljon meg láncra verni senki, mert válaszul csak búcsúlevelet és búcsúszavaimat hallatom.
Szabad virágnak születtem! Nem holmi „szobanövénynek”, hanem a mezők végtelenjének. Ne tégy vázába kérlek, mert ott elveszítem a tartásom, elfeledem milyen illatozni, örülni a szélnek, a nap melegének és szabadon virágozni a kerek erdő minden kedves teremtményének…:)
Ha megadod nekem a méltóságot örökké illatozni és virágozni fogok! A kerted dísze leszek, Téged is boldoggá teszlek úgy, hogy közben én is megtartom a teljes szabadságom.
Ez a kapcsolat lehet csak tartós, évelő és örökkön virágzó…!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése